Kihajtás Napja, Bárdudvarnok, Petörke-völgy, 2014.április 26., szombat, 11 óra.

 Fényképek ITT

Húsvét 2014. Bárdudvarnok - Bárdibükk

Goszthony Mária, édesanyja id. Goszthony Mihályné, bátyja ifj. Goszthony Mihály és a bárány a bárdibükki kiskastély kertjében, 1925-ben. (Publikálva: H. Bognár Zsuzsa Goszthony Mária Emlékkönyv című munkájában)

 https://hu-hu.facebook.com/GoszthonyMaria

 Goszthony Mária halálának évfordulója 2014. március 28.

Bárdudvarnok legnagyobb szülöttére emlékezünk, aki 2012-ben az Örökségünk Somogyország Kincse címet és Bárdudvarnok Díszpolgára címet kapta meg, posztumusz.

„Goszthony Mária 1989. március 28-án hunyt el Mezőcsokonyán. Hamvait bárdibükki kápolnája őrzi. 
Házát és műtermét még életében, 1984-ben a Magyar Államra hagyta, azzal a kívánsággal, hogy halála után, mintegy életútja igazolásaként, ott alkotótelep szülessen."

Részlet H. Bognár Zsuzsa könyvéből 
Szerep és alkotás - Goszthony Mária festő- és keramikusművész emlékére (1893-1989)

Ez alkalomból ajánlunk egy írást: 

Goszthony Mária kincses hagyatéka

címmel Lőrincz Sándor írása jelent meg az Új Ember hetilapban

http://bkh2013.blog.hu/2013/11/10/goszthony_maria_kincses_hagyateka

 Goszthony Mária a kúria műterem-ablakában. Kívülről és belülről.

A kúria és a kedvenc magnólia, azaz liliomfa 2014. március 28-án.

Tisztelt Bárdudvarnoki Polgárság!
Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt
a 2014. március 15-i

Ünnepi Megemlékezésre

A Kassai-szabadcsapat a Faluháznál 2012-ben 

"Esküszünk, esküszünk!"

 Pilvax Kávéház a Református Iskolában, 2012-ben

12 pont

Mit kiván a magyar nemzet.

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

1.              Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
   A sajtószabadság a polgárjogok egyik alapvető szimbóluma. A márciusi ifjak a forradalom napján pont az első pont nyomatékosítása miatt indultak útnak és foglalták el Landerer nyomdáját. A korbeli Magyarországon cenzorok felügyelték a nyomtatott sajtót és megakadályozták a nemkívánatos írások publikálását. (A revizor nem szinonimája a cenzornak, mivel a revizor a külföldről beérkező könyveket és a könyvtári állományokat ellenőrizte.) Az áprilisi törvények elismerték a sajtószabadságot, amely a szabadságharc leverése után ismét megszűnt.
2.              Felelős ministériumot Buda-Pesten.
   1848-ban nem létezett magyar kormány, így nem lézettek minisztériumok sem, az irányítást az udvari kancellária, a kincstár, stb. látta el. Az ország legfőbb kormányszerve a Magyar Királyi Helytartótanács volt, amely 1723 -1848 között állt fent. A forradalom után alakult meg az első felelős magyar kormány Batthyány Lajos vezetésével. A szabadságharc leverése után, az abszolutizmus éveiben Ferenc József az októberi diplomában állította vissza a kancellária intézményét, amely 1860-1867 között működött. Felelős kormány csak a kiegyezés után alakult meg ismételten, miniszterelnöke Andrássy Gyula volt.
3.              Évenkinti országgyűlést Pesten.
   A parlament rendszertelenül ülésezett, a forradalom idején nem pesti, hanem pozsonyi székhellyel. Az országgyűlést kizárólag az uralkodó hívhatta össze, ám semmi sem szabályozta ennek gyakoriságát vagy hosszát. A király azokban az esetekben hívta egybe az országgyűlést, ha érdekében állt, például adóemelést akart keresztülvinni. A reformokat elindító első országgyűlés 1825-ben kezdte meg munkáját, tizenhárom éves szünet után. A forradalom után bővült a választójog, az új parlament 1848. július 2-án ült össze. A forradalom leverése után Ferenc József, megkoronázatlan magyar uralkodó 1861-ben hívta össze újra az országgyűlést, amely csak a kiegyezés után kezdte meg folyamatos működését.
4.              Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
   A törvény előtti egyelőséget sokkal szűkebb értelemben követelték, mint ahogyan ma értelmezzük. A célok között nem szerepelt általános és titkos választójog, ez a korban igen radikális álláspontnak minősült. Alapjaiban a nemesi előjogok helyett a polgári jogrendszert kívánták létrehozni. A nemesi jogrend szerint a születés pillanatában eldőlt, milyen kiváltságokkal bírt az ember. A 19. században polgári gondolkodás a jogokat kiterjesztette, bár korántsem mindenkire. A vallások között sem volt egyenlőség. A Habsburgok hagyományosan a Vatikán szövetségesei, ennek megfelelően a katolikusok előjogokat élveztek más vallásokkal szemben (vegyes házasság, országgyűlési mandátum, stb). Az áprilisi törvények kimondták a felekezetek közötti egyenlőséget és legalizálták az unitárius egyházat.
5.              Nemzeti őrsereg.
   A Batthyány-kormánynak hatalomra kerülésekor nem volt a lakosság és az ország védelmét ellátó önálló katonai ereje. Az 1848 júliusában összeült országgyűlés elfogadta az őrsereg felállításáról szóló törvényt, „a személyes és vagyonbiztonság, a közcsend és belbéke biztosítása”érdekében. A nemzeti őrseregben (későbbi nevén nemzetőrség) nem hivatásos katonák szolgáltak, feladatuk a rendfenntartás volt a városokban és a falvakban, leginkább a mai polgárőrséggel lehet összevetni. 
6.              Közös teherviselés.
   A nemesi előjogok sarkalatos pontja az adómentesség. A közös teherviselés ennek a felszámolását jelenti, vagyis a nemesek adófizetési kötelezettsége mellett foglalt állást. Az áprilisi törvények jogerőre emelték a közös teherviselést.
7.              Urbéri viszonyok megszűntetése.
   A jobbágyok a földért cserében úrbérrel fizettek. Ennek számos formája létezett: a munkavégzéssel (robot), a terménnyel (dézsma), a pénzzel vagy az ajándékkal történő fizetés. Az úrbéri viszonyokat országosan Mária Terézia rendezte 1767-ben, amikor rendeletével egységesítette a jobbágyok kötelezettségeit. Az úrbéri viszonyokat az 1848-as áprilisi törvények szüntették meg, ám hatása a felemásra sikerült jobbágyfelszabadítás miatt a 20. században is érezhető volt.
8.              Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
   A feudális bíráskodás alapja az úriszék, amely a földesurat bírói szereppel ruházta fel: a földesúr mondott ítéletet a birtokán élő jobbágyok vitás ügyei felett. A 19. században az ítélet ellen a helytartótanácshoz lehetett fellebbezni. A polgári normák szerint a törvénykezés független és mindenki számára egyelő, a követelés ezt az igényt fogalmazza meg.
9.              Nemzeti Bank.
   Magyarországnak a reformkorban nem volt önálló jegybankja, amely a pénzügyeket szabályozta és felügyelte. A Habsburg Birodalom részeként a monetáris feladatokat az 1816-ban alapított Osztrák Nemzeti Bank látta el. A forradalom után a magyar kormány a Pesten székelő Magyar Kereskedelmi Bankot ruházta fel jegybanki szereppel, a szabadságharc leverését követően azonban elakadt a kezdeményezés. Az első magyar jegybank csak 1924-ben alakult meg.
10.          A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk.
    A Habsburg Birodalom keretein belül nem létezett önálló magyar hadsereg, a magyar ezredek az egységes császári hadrendbe tartoztak. A katonák a birodalom egész területén teljesítettek szolgálatot, nem pedig csak Magyarországon. A Batthyány-kormány elsőként a Nemzeti Őrsereg felállítását kezdte meg, majd a 1848 májusától az önálló magyar hadsereg szervezésébe is belefogott. A hatékony szervezőmunkának köszönhetően fél év múlva 100 ezer fő szolgálat a honvédségben. A szabadságharc bukását követően megszűnt az önálló magyar haderő, a kiegyezés (1867) pedig közös osztrák-magyar hadsereg felállítása mellett döntött.
11.          A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
    Demokratikus jogok hiányában a császári udvar a politikai ellenzék működését ellehetetlenítette, tagjait bebörtönözte. A kor leghíresebb politikai foglya Táncsics (Stancsics) Mihály, akit 1847-ben tartóztattak le sajtóvétségért. Táncsicsot a budai börtönből 1848. március 15-én szabadították ki a márciusi ifjak és a hozzájuk csatlakozott pesti nép.
12.          Unio.
    Az oszmán hódoltság következtében a késő középkori Magyarország három részre szakadt és megalakult az önálló Erdély (1541). A törökök kiűzése után a Habsburgok Erdélyt nem csatolták vissza Magyarországhoz, hanem külön fejedelemségként kezelték. 12. pont Erdély és Magyarország egyesítését követelte, amelyet az erdélyi országgyűlés 1848-ban meg is szavazott. A szabadságharc bukása után visszaállították Erdély korábbi státuszát, az egységet a kiegyezés (1867) hozta meg.

Egyenlőség, szabadság, testvériség!

FARSANG!

Fődíj: a Bárdi Kristály Oszkár–díj

Szeretettel várunk mindenkit

2014. február 22-én, szombaton 16^h –kor
az általános iskolába (községháza)
farsangi mulatságunkra! 

FARSANG!

Szeretettel várunk mindenkit
2014. február 22-én, szombaton 16^h –kor
az általános iskolába (községháza)
farsangi mulatságunkra!

Bíztatjuk azokat, akik igyekezetet éreznek magukban, készüljenek valamilyen számmal! Településrészek, korosztályok, klubok – ifi, nyugdíjas -, egyesületek is kiállíthatnak egy-egy produkciót!

• Szigorú, de igazságos zsűri lesz!
• A műsort reklámok szakítják meg!

Fődíj: a Bárdi Kristály Oszkár–díj

Amivel készülhettek:

• műsorszámok (ének, zenekar, tánc, vers, próza, vicces jelenet, bűvészkedés, artista szám, paródia, akármi…)
• reklámjelenetek (saját, kitalált legyen!)
• divatbemutató (gyerekek hozzanak divatos ruhákat, kiegészítőket!)
• „kiszúrós” és igazi tombolatárgyak (elég a helyszínen leadni)
• süti, innivalóság

Aki műsorszámmal készül, kérjük, minél előbb jelezze!

Számítunk Rátok, a szervezők:
a Három Hattyú Nővér:

Tisztelt Érdeklődők!

A 2014. február 7-re tervezett ülés 2014. február 14-re kellett halasztani az eredményesség érdekében – időegyeztetési és egészségügyi okok miatt.
Elnézést a kényszerű változtatásért: Andor István. 

Felhívás Rendezvénynaptár összeállítására

Tisztelt Címzettek!

Mint a Kulturális Kerekasztal elhatározásából tavaly is többször kértük, legyen szíves mindenki, aki a köz érdeklődésére igényt tartó programot szervez, vagy tudomása van ilyen program szervezéséről, jelezze!

Az információ gyűjtés célja egy 2014. évi  Rendezvénynaptár összeállítása.

Bárdudvarnok, 2014. január 15.

Köszönettel:

Andor István

Emberi és Természeti Erőforrások Kerekasztala - Nem engedélyezett Kulturális Bizottság

A képen a kaposvári kórházi kápolna üvege és Goszthony Máriakerámiája látható!