Kihajtás Napja
2014.04.26. 11:00
Kihajtás Napja, Bárdudvarnok, Petörke-völgy, 2014.április 26., szombat, 11 óra.
Fényképek ITT
Húsvét, Bárdibükk 2014.
2014.04.18. 15:00
Húsvét 2014. Bárdudvarnok - Bárdibükk
Goszthony Mária, édesanyja id. Goszthony Mihályné, bátyja ifj. Goszthony Mihály és a bárány a bárdibükki kiskastély kertjében, 1925-ben. (Publikálva: H. Bognár Zsuzsa Goszthony Mária Emlékkönyv című munkájában)
https://hu-hu.facebook.com/GoszthonyMaria
Goszthony Mária halálának évfordulója
2014.03.28. 12:00
Goszthony Mária halálának évfordulója 2014. március 28.
Bárdudvarnok legnagyobb szülöttére emlékezünk, aki 2012-ben az Örökségünk Somogyország Kincse címet és Bárdudvarnok Díszpolgára címet kapta meg, posztumusz.
„Goszthony Mária 1989. március 28-án hunyt el Mezőcsokonyán. Hamvait bárdibükki kápolnája őrzi.
Házát és műtermét még életében, 1984-ben a Magyar Államra hagyta, azzal a kívánsággal, hogy halála után, mintegy életútja igazolásaként, ott alkotótelep szülessen."
Részlet H. Bognár Zsuzsa könyvéből
Szerep és alkotás - Goszthony Mária festő- és keramikusművész emlékére (1893-1989)
Ez alkalomból ajánlunk egy írást:
Goszthony Mária kincses hagyatéka
címmel Lőrincz Sándor írása jelent meg az Új Ember hetilapban
http://bkh2013.blog.hu/2013/11/10/goszthony_maria_kincses_hagyateka
Goszthony Mária a kúria műterem-ablakában. Kívülről és belülről.
A kúria és a kedvenc magnólia, azaz liliomfa 2014. március 28-án.
Március 15-i Ünnepi Megemlékezés
2014.03.11. 10:30
Tisztelt Bárdudvarnoki Polgárság!
Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt
a 2014. március 15-i
Ünnepi Megemlékezésre
A Kassai-szabadcsapat a Faluháznál 2012-ben
"Esküszünk, esküszünk!"
Pilvax Kávéház a Református Iskolában, 2012-ben
12 pont
Mit kiván a magyar nemzet.
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
- Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
A sajtószabadság a polgárjogok egyik alapvető szimbóluma. A márciusi ifjak a forradalom napján pont az első pont nyomatékosítása miatt indultak útnak és foglalták el Landerer nyomdáját. A korbeli Magyarországon cenzorok felügyelték a nyomtatott sajtót és megakadályozták a nemkívánatos írások publikálását. (A revizor nem szinonimája a cenzornak, mivel a revizor a külföldről beérkező könyveket és a könyvtári állományokat ellenőrizte.) Az áprilisi törvények elismerték a sajtószabadságot, amely a szabadságharc leverése után ismét megszűnt. - Felelős ministériumot Buda-Pesten.
1848-ban nem létezett magyar kormány, így nem lézettek minisztériumok sem, az irányítást az udvari kancellária, a kincstár, stb. látta el. Az ország legfőbb kormányszerve a Magyar Királyi Helytartótanács volt, amely 1723 -1848 között állt fent. A forradalom után alakult meg az első felelős magyar kormány Batthyány Lajos vezetésével. A szabadságharc leverése után, az abszolutizmus éveiben Ferenc József az októberi diplomában állította vissza a kancellária intézményét, amely 1860-1867 között működött. Felelős kormány csak a kiegyezés után alakult meg ismételten, miniszterelnöke Andrássy Gyula volt. - Évenkinti országgyűlést Pesten.
A parlament rendszertelenül ülésezett, a forradalom idején nem pesti, hanem pozsonyi székhellyel. Az országgyűlést kizárólag az uralkodó hívhatta össze, ám semmi sem szabályozta ennek gyakoriságát vagy hosszát. A király azokban az esetekben hívta egybe az országgyűlést, ha érdekében állt, például adóemelést akart keresztülvinni. A reformokat elindító első országgyűlés 1825-ben kezdte meg munkáját, tizenhárom éves szünet után. A forradalom után bővült a választójog, az új parlament 1848. július 2-án ült össze. A forradalom leverése után Ferenc József, megkoronázatlan magyar uralkodó 1861-ben hívta össze újra az országgyűlést, amely csak a kiegyezés után kezdte meg folyamatos működését. - Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
A törvény előtti egyelőséget sokkal szűkebb értelemben követelték, mint ahogyan ma értelmezzük. A célok között nem szerepelt általános és titkos választójog, ez a korban igen radikális álláspontnak minősült. Alapjaiban a nemesi előjogok helyett a polgári jogrendszert kívánták létrehozni. A nemesi jogrend szerint a születés pillanatában eldőlt, milyen kiváltságokkal bírt az ember. A 19. században polgári gondolkodás a jogokat kiterjesztette, bár korántsem mindenkire. A vallások között sem volt egyenlőség. A Habsburgok hagyományosan a Vatikán szövetségesei, ennek megfelelően a katolikusok előjogokat élveztek más vallásokkal szemben (vegyes házasság, országgyűlési mandátum, stb). Az áprilisi törvények kimondták a felekezetek közötti egyenlőséget és legalizálták az unitárius egyházat. - Nemzeti őrsereg.
A Batthyány-kormánynak hatalomra kerülésekor nem volt a lakosság és az ország védelmét ellátó önálló katonai ereje. Az 1848 júliusában összeült országgyűlés elfogadta az őrsereg felállításáról szóló törvényt, „a személyes és vagyonbiztonság, a közcsend és belbéke biztosítása”érdekében. A nemzeti őrseregben (későbbi nevén nemzetőrség) nem hivatásos katonák szolgáltak, feladatuk a rendfenntartás volt a városokban és a falvakban, leginkább a mai polgárőrséggel lehet összevetni. - Közös teherviselés.
A nemesi előjogok sarkalatos pontja az adómentesség. A közös teherviselés ennek a felszámolását jelenti, vagyis a nemesek adófizetési kötelezettsége mellett foglalt állást. Az áprilisi törvények jogerőre emelték a közös teherviselést. - Urbéri viszonyok megszűntetése.
A jobbágyok a földért cserében úrbérrel fizettek. Ennek számos formája létezett: a munkavégzéssel (robot), a terménnyel (dézsma), a pénzzel vagy az ajándékkal történő fizetés. Az úrbéri viszonyokat országosan Mária Terézia rendezte 1767-ben, amikor rendeletével egységesítette a jobbágyok kötelezettségeit. Az úrbéri viszonyokat az 1848-as áprilisi törvények szüntették meg, ám hatása a felemásra sikerült jobbágyfelszabadítás miatt a 20. században is érezhető volt. - Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
A feudális bíráskodás alapja az úriszék, amely a földesurat bírói szereppel ruházta fel: a földesúr mondott ítéletet a birtokán élő jobbágyok vitás ügyei felett. A 19. században az ítélet ellen a helytartótanácshoz lehetett fellebbezni. A polgári normák szerint a törvénykezés független és mindenki számára egyelő, a követelés ezt az igényt fogalmazza meg. - Nemzeti Bank.
Magyarországnak a reformkorban nem volt önálló jegybankja, amely a pénzügyeket szabályozta és felügyelte. A Habsburg Birodalom részeként a monetáris feladatokat az 1816-ban alapított Osztrák Nemzeti Bank látta el. A forradalom után a magyar kormány a Pesten székelő Magyar Kereskedelmi Bankot ruházta fel jegybanki szereppel, a szabadságharc leverését követően azonban elakadt a kezdeményezés. Az első magyar jegybank csak 1924-ben alakult meg. - A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk.
A Habsburg Birodalom keretein belül nem létezett önálló magyar hadsereg, a magyar ezredek az egységes császári hadrendbe tartoztak. A katonák a birodalom egész területén teljesítettek szolgálatot, nem pedig csak Magyarországon. A Batthyány-kormány elsőként a Nemzeti Őrsereg felállítását kezdte meg, majd a 1848 májusától az önálló magyar hadsereg szervezésébe is belefogott. A hatékony szervezőmunkának köszönhetően fél év múlva 100 ezer fő szolgálat a honvédségben. A szabadságharc bukását követően megszűnt az önálló magyar haderő, a kiegyezés (1867) pedig közös osztrák-magyar hadsereg felállítása mellett döntött. - A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
Demokratikus jogok hiányában a császári udvar a politikai ellenzék működését ellehetetlenítette, tagjait bebörtönözte. A kor leghíresebb politikai foglya Táncsics (Stancsics) Mihály, akit 1847-ben tartóztattak le sajtóvétségért. Táncsicsot a budai börtönből 1848. március 15-én szabadították ki a márciusi ifjak és a hozzájuk csatlakozott pesti nép. - Unio.
Az oszmán hódoltság következtében a késő középkori Magyarország három részre szakadt és megalakult az önálló Erdély (1541). A törökök kiűzése után a Habsburgok Erdélyt nem csatolták vissza Magyarországhoz, hanem külön fejedelemségként kezelték. 12. pont Erdély és Magyarország egyesítését követelte, amelyet az erdélyi országgyűlés 1848-ban meg is szavazott. A szabadságharc bukása után visszaállították Erdély korábbi státuszát, az egységet a kiegyezés (1867) hozta meg.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!
Farsang 2014.02.22
2014.02.10. 14:00
FARSANG!
Fődíj: a Bárdi Kristály Oszkár–díj
Szeretettel várunk mindenkit
2014. február 22-én, szombaton 16h –kor
az általános iskolába (községháza)
farsangi mulatságunkra!
|
![]() |
FARSANG!
Szeretettel várunk mindenkit
2014. február 22-én, szombaton 16h –kor
az általános iskolába (községháza)
farsangi mulatságunkra!
Bíztatjuk azokat, akik igyekezetet éreznek magukban, készüljenek valamilyen számmal! Településrészek, korosztályok, klubok – ifi, nyugdíjas -, egyesületek is kiállíthatnak egy-egy produkciót!
- Szigorú, de igazságos zsűri lesz!
- A műsort reklámok szakítják meg!
Fődíj: a Bárdi Kristály Oszkár–díj
Amivel készülhettek:
- műsorszámok (ének, zenekar, tánc, vers, próza, vicces jelenet, bűvészkedés, artista szám, paródia, akármi…)
- reklámjelenetek (saját, kitalált legyen!)
- divatbemutató (gyerekek hozzanak divatos ruhákat, kiegészítőket!)
- „kiszúrós” és igazi tombolatárgyak (elég a helyszínen leadni)
- süti, innivalóság
Aki műsorszámmal készül, kérjük, minél előbb jelezze!
Számítunk Rátok, a szervezők:
a Három Hattyú Nővér:
Beiczer Judit |
Kriston Mária |
Ördögh Gyöngyi |
82/686-101 |
82/686-072 |
30/824-81-73 |
Kulturális Kerekasztal ülése 2014.02.14
2014.02.06. 18:00
Tisztelt Érdeklődők!
A 2014. február 7-re tervezett ülés 2014. február 14-re kellett halasztani az eredményesség érdekében – időegyeztetési és egészségügyi okok miatt.
Elnézést a kényszerű változtatásért: Andor István.
Rendezvénynaptár 2014
2014.01.15. 12:00
Felhívás Rendezvénynaptár összeállítására
Tisztelt Címzettek!
Mint a Kulturális Kerekasztal elhatározásából tavaly is többször kértük, legyen szíves mindenki, aki a köz érdeklődésére igényt tartó programot szervez, vagy tudomása van ilyen program szervezéséről, jelezze!
Az információ gyűjtés célja egy 2014. évi Rendezvénynaptár összeállítása.
Bárdudvarnok, 2014. január 15.
Köszönettel:
Andor István
Emberi és Természeti Erőforrások Kerekasztala - Nem engedélyezett Kulturális Bizottság
2014. január 25. szombat |
Magyar Kultúra Napja |
Református iskola |
2014. február 22. szombat |
Általános Iskola |
|
2014. március 15. szombat |
Református iskola helyett Általános Iskola |
|
2014. március 28. vasárnap |
Kiállítás megnyitó |
Goszthony Kúria |
2014. április 12. szombat |
Költészet Napja |
Református iskola |
2014. április 26. szombat |
Kihajtás – Szent György-nap |
Petörke-völgy |
2014. április 29 - május 4. |
3. Gyapjú és fonótábor |
Zselicszéplak http://oko-falu.hu/zselicszeplak |
2014. május 24. szombat |
Üveges Majális |
Goszthony Kúria |
2014. július 1 - 6. |
4. Gyapjú és fonótábor |
Zselicszéplak http://oko-falu.hu/zselicszeplak |
2014. július 4 - 5. |
1. Nyílt Kassai Lovasíjász Világbajnokság |
Kassai-völgy |
2014. július 7 – 13. |
Kecskés Együttes |
|
2014.auguszus 3. vasárnap |
Bárdibükki Búcsú |
Bárdibükk, Porciunkula-kápolna |
2014.auguszus 17 – 24. |
Bárdudvarnoki Kulturális Hét – Zselic Lelke Fesztivál |
Bárdudvarnok és környéke |
2014.auguszus 17 – 24. |
Nemzetközi Üveg Szimpozion |
Bárdibükk, Nemzetközi Üveg Alkotótelep |
2014. november 8. szombat |
Goszthony Emlékséta |
Bárdibükk |
2014. december 6. szombat |
Üveges Mikulás – Szent Borbála-nap |
Goszthony Kúria |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kellemes Üvegeket 2014-re!
2014.01.01. 12:00
A képen a kaposvári kórházi kápolna üvege és Goszthony Máriakerámiája látható!